A korpásodás, vagyis a korpa megjelenése az egyik leggyakoribb, a fejbőr egészségéhez fűződő probléma. Azonban korántsem olyan ritka, mint gondolnánk, hiszen a népesség kétharmada legalább egy alkalommal szembesül a korpásodás jelentette, látványos kihívással élete során. Annak ellenére, hogy alapesetben egy teljesen természetes folyamatról lenne szó, amit igazából észre sem vennénk abban az intervallumban, amíg a fejbőr hámcseréje lezajlik, ha időközben nem válna valamilyen betegség kísérő tünetévé.

Az egészséges hajkorona, a tökéletesen megformázott frizura egyik legnagyobb ellensége a korpa. Addig ugyanis, amíg egy kis mértékű hámlás, amit a kb. 3-4 hetes folyamat során (amely idő alatt a fejbőr felső hámrétege teljesen kicserélődik) észre sem veszünk.

Akkor azonban, ha ez a sejtmegújító folyamat valamiért felgyorsul és a korpa egyre nagyobb mértékben, illetve gyorsabban válik le a fejbőr felszínéről, biztosra vehetjük, hogy valamilyen betegség áll a háttérben. Ami tovább fokozza a helyzetet, hogy a korpa kezelése sem olyan egyszerű, ahogy első ránézésre gondolnánk.

De mi is a korpa valójában?

A fejbőr egészségével kapcsolatban az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy átlagosan 21 naponta újul meg. Ebben az intervallumban a fejbőr felső hámrétege egy teljes sejtregenerációs folyamaton megy keresztül, melynek során a felső hámréteg elhalt darabjai leválnak a fejbőrről. Ezeket az elszarusodott hámdarabkákat hívjuk korpának.

Egyébként a korpásodásnak alapvetően nem szabadna olyan látványos eredménnyel járnia, mint amilyen a szabad szemmel is könnyen észrevehető, amikor több/nagyobb darabban válnak le az elszarusodott, elhalt hámrétegek a fejbőrről. Erre akkor kerül sor, amikor az említett sejtmegújító folyamat valamiért felgyorsult.

A korpásodás tünetei

A korpásodás egyik legszembetűnőbb tünete természetesen az, ha a fejbőrön kisebb vagy nagyobb kiterjedésű, vaskos, fehér és/vagy sárgás színű plakkok rakódnak le. Emellett azonban az orr, a szemöldök és az arc környékén kialakuló pirosodás és hámlás is kísérőtünet lehet.

Attól függően egyébként, hogy mi a korpásodás oka, meg a fejbőr viszketegsége, a bőrgyulladás és a bőrpír és más bőrirritációra utaló jelek is előfordulhatnak. Azt azonban fontos megjegyeznünk, hogy ezek a hámlással, bőrpírral együtt járó tünetek nem az egyén személyi higiéniájáról mond véleményt, csupán egy betegség kísérőtünete.

Egyébként a szakemberek, például hajgyógyászok és bőrgyógyászok számára kifejezetten érdemes megfigyelni a korpa formáját, színét és minőségét, hiszen ez rendkívül sokat elárulhat arról, hogy mik a korpásodás okai, illetve kezelési tervet is ennek megfelelően tudnak javasolni.

A korpásodás kialakulása

A korpásodás olyan betegség, amely nemtől, életkortól függetlenül bárkivel előfordulhat. Bár pontos mérés nem áll a rendelkezésünkre, valószínűsíthető, hogy a felnőttkorú lakosság 60-70%-a időről időre küszködik a problémával.

Ami nagyon fontos, hogy a korpásodás nem egy önálló betegség, hanem valamilyen betegség kísérőtünete. Gyógyítása kitartást és állhatatosságot követel, mivel igencsak makacs természetű betegségről van szó, így, ha a tüneteket mérséklését követően újból és újból kiújulhat.

A korpásodás kialakulásának megértéséhez ajánlott ismerni a fejbőrön végbemenő, sejtmegújító folyamatokat. A több rétegből álló bőr felső rétege a hám, de már ez az egyébként epidermisnek nevezett réteg is több sejtrétegből tevődik össze. Az új hámsejtek a legalsó, startum basale-nek nevezett rétegben jönnek létre, majd egy kb. 28 napos ciklusban érnek el a legfelső, startum corneum rétegig.

Ebben a vándorló folyamatban több dolog is történik a hámsejtekkel. Egyfelől eltűnik a sejtmag, ilyenkor a sejteket már csak a keratin tölti ki, illetve arról sem érdemes megfeledkezni, hogy ezek a sejtek lemezszerűen összepréselődnek.

Ennek folyománya, hogy a szaruréteg tetején a lemezek közötti összekapcsolódás megszűnik és ezek az elhalt hámsejtek elkezdenek leválni a fejbőrről. Amikor ez a természetesen folyamat valamilyen okból kifolyólag felgyorsul és nagyobb kiterjedésű, illetve mennyiségű elhalt hámsejtrétegek válnak le a test felszínéről. Ez maga a korpásodás, ami egyébként nemcsak a fejbőrön jelenhet meg, hanem akár a szemöldök, a bajusz és szakáll környékén is.

A korpásodás megjelenési területei

A korpa egyik legszembetűnőbb megjelenési területe természetesen a hajas fejbőr, hiszen ezen a kicsi területen rendkívül koncentrált mértékben találhatók szőrtüszők és faggyúmirigyek egyaránt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy máshol nem fordulhat elő korpásodás, illetve erre utaló tünetek. Például az arc (azon belül is a szakáll, bajusz, szemöldök területe), a mellkas esetében is előfordulhat a korpásodás.

A korpásodás okai

A korpásodás okai legtöbbször a szervezet túlzott faggyútermelésére vezethető vissza. Megjelenhet akár kisbabáknál is, de a kamaszkori hormonális változások is indokolhatják a megjelenését.

A korpásodás kiváltó oka egyébként egy gomba, a Pity-sporum-ovalis túlzott elszaporodása. Ez a gomba mindenki fejbőrén megtalálható és abban az esetben, ha a gomba túlságosan elszaporodik, a fejbőr természetes sejtmegújulási ciklusa is felgyorsul.

Emellett a korpásodás okai legtöbbször a Seborrhoea és Seborrhoeás dermatitis megjelenésére vezethető vissza. A seborrhoea ugyanis nem más, mint a bőr felfokozott faggyútermeléssel járó betegsége, melynek során a faggyúmirigyek több és más minőségű faggyút termelnek a szokásosnál. Mivel a legtöbb faggyúmirigy a hajas fejbőrön, az arcon, a mellkason és a háton található, ezeken a területeken jelennek meg először a korpa tünetei, sebhorrea esetén az alapkészlet a bőr és a haj gyors zsírosodásával is kiegészül.

A seborrheás dermatitis szintén gyakori bőrbetegség, ami a legtöbbször a fejbőrön alakul ki. Tünetei közé tartozik a viszkető és kipirosodó bőr, a pikkelyszerűen kialakuló plakkok a fejbőrön, valamint a makacs korpásodás. Bár a tünetei alapján fertőző betegségeknek is gondolhatnánk, szerencsére nem az.

Hogy a seborrheás dermatitis kialakulásához mi vezet el, arra a tudomány jelen állása szerint még nincsen biztos magyarázat. Azonban a kutatók azt gyanítják, hogy egy másik fejbőr gomba, a Malessezia nevű élesztőgomba is szerepet játszhat a kialakulásában. A Malessezia ugyanis olyan élesztőgomba, amely kifejezetten a hajas fejbőrön telepszik meg, mivel a hajhagymák által termelt olajos váladékkal, vagyis magával a faggyúval táplálkozik.

Ennek hatására beindul a szokásos folyamat, ami előbb a hámsejtek elhalásához, lerakódásához, majd leválásához vezet, olyan kísérőtünetekkel, mint amilyen a bőrpír, a bőrgyulladás, a foltokban jelentkező vastag lerakodás a fejbőrön, illetve a sárga vagy fehér pehelyszerű plakkok a fejbőrön, vagy a haj, a szemöldök, a szakáll vagy bajusz területén.

A korpa fajtái

Ami a korpásodás fajtáit illeti, 2 nagy csoportot különböztethetünk meg egymástól. Az egyik a száraz korpa, a másik pedig a zsíros korpa. A száraz korpa egyik legfőbb ismertetőjele, hogy gyorsan leválnak a bőr felületéről és egyszerűen kihullanak a hajszálak közül, illetve ezek a korpalemezkék egyáltalán nem zsíros tapintásúak.

Kialakulása a már említett pity-sporum-ovalis gomba elterjedésére vezethető vissza, mivel teljesen tönkre teszi a felhám rétegben lévő hámsejteket és felborítja az itteni mikroflórát, meggyengíti a természetes védekezőrendszert.

A zsíros korpa ezzel szemben hosszú ideig a fejbőrön marad, ezzel is gátolva a fejbőr lélegzését és öntisztító folyamatait. A korpalemezkék zsíros tapintásúak, nehezek, és tapadnak a fejbőrhöz. Aki ezzel a problémával szembesül, az esetek többségében heves viszkető érzésre panaszkodik. Emellett a zsíros korpa a haj növekedésének lassulásához, valamint a hajhullás fokozódásához, illetve a hajszálak elvékonyodásához is hozzájárul.

A korpa kezelése

A korpa kezelése kapcsán rengeteg terméket vásárolhatunk meg a boltokban, online webshopokban egyaránt, illetve több házi praktikára is esküsznek az interneten. Ezek közös jellemzője azonban az, hogy ideig-óráig talán mérséklik a tüneteket, viszont tartós megoldást, a korpa kialakulásának okát nem kezelik. Ezért a tünetek és a korpásodás időről időre visszatér.

Ennek oka abban keresendő, hogy sok kozmetikum nem tesz különbséget a száraz korpa és a zsíros korpa között, valamint a hatóanyagtartalmuk a korpa kiváltó okát egyáltalán nem kezelik. Ezért hoznak csak ideiglenes eredményt, persze csak akkor, ha nem rontanak a helyzeten, például a tünetek súlyosabbá tételével.

Mindent egybevetve, a korpa talán bagatell tünetnek tűnhet, amihez könnyű hozzászokni, azonban, ha kerülnénk a kínos helyzeteket, fontos az egészséges önbizalom és a jó megjelenés, hosszú távon is gondoskodnunk kell a korpásodás okainak megszüntetéséről.

Ehhez ajánlott kikérni hajgyógyász közreműködését, aki célzottan fel tudja mérni, hogy milyen korpásodás típussal állunk szemben, mi a korpásodás oka és meghatározott kezelési tervvel tud segíteni a gyógyulás folyamatában.

Az általam összeállított Korpásodás elleni kezelőcsomag például minden esetben egyedi korpás kezelést tartalmaz olyan természetes és hatóanyagokban gazdag fontosabb összetevőkkel, mint a levendula, a rozmaring, a menta, az édes mandula olaj és a boróka. A kezelés folyamata minden esetben a fejbőr előkészítésével történik, a mélyhám tisztító hatású, növényi alapú előkészítő folyadékkal.

Ezután következik a speciális korpásodás elleni termékkel történő teljeskörű kezelés, mindig az adott korpa típusra, száraz vagy zsíros korpára szabva. Ezeket a létfontosságú hatóanyagokat egy kellemes és felfrissítő fejbőr masszázs segítségével juttatjuk el a bőrfelszín rétegeibe, ahol a hatóanyagok kifejtik jótékony hatásukat. Ezután már csak a hajmosás és a frizuraszárítás marad van hátra.

Egyszerűen hangzik, nem igaz? Téged mikor köszönthetlek a szalonomban?