Az első és legfontosabb feladat letisztázni, hogy a laktózérzékenység nem egyenlő a tejallergiával, hiszen kiváltó okaikban, tüneteikben és terápiáikban is különböznek egymástól.
-
Laktóz-intolerancia
Laktóz-intolerancia (más néven laktózérzékenység) esetében a tejcukor (laktóz) bontásáért felelős enzim (laktáz enzim) csökkent termelődése vagy hiánya okozza a betegséget. Ez bár lehet veleszületett kórkép is, de sok esetben fokozatosan, felnőtt korra alakul ki. Okok közé sorolhatóak a családi hajlamon túl az akut emésztőrendszeri fertőzések vagy krónikus, bélbolyhokat károsító hatások (pl. kezeletlen lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegségek) is. Mivel a tejcukor nem tud felszívódni, jellemzően kellemetlen emésztőszervi tünetekben (hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás) nyilvánul meg a betegség.
-
Tejallergia
Külön kell tárgyalni a tejallergiát, amit az állati eredetű tejek fehérjéinek (elsősorban a kazein, α-laktalbumin, β-laktoglobulin) akár minimális mennyiségű elfogyasztása vált ki. Ezek a fehérjék a szervezet immunrendszerét védekezésre, ellenanyag termelésre késztetik, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg. A tejallergia általában csecsem korban alakul ki a tehéntej étrendbe vezetése után 2-4 héttel. Előfordulhat azonban, hogy csak anyatejjel táplált csecsemőnél is jelentkeznek panaszok, mivel az anyatejbe is kerülhetnek allergizáló hatású fehérje-összetevők. Ilyen esetben a szoptatós édesanyának ki kell iktatnia a tejet és a tejtermékeket az étrendjéből. Csecsemőknél általában a székletben megjelenő apró, pici vérpöttyök és a csökkent súlygyarapodás hívja fel a figyelmet a betegségre, míg nagyobb gyermekeknél az emésztőszervi panaszokon felül légúti és bőrtünetek (asztma, ekcéma) is jelentkezhetnek.